A kaj volt eredetileg Horvátország hivatalos nyelve, végül azonban politikai okok miatt a sztenderd horvátot a što nyelvjárás alapján dolgozták ki.
- A kaj nyelvjárás (kajkavski) a horvát nyelv egyik fő nyelvjárása, amelyet elsősorban Észak-Horvátországban, különösen Zágráb, Varaždin, Koprivnica és Krapina térségében beszélnek. Nevét az „kaj” kérdőszóról kapta, amely a „mi?” jelentésű szó megfelelője ebben a nyelvjárásban (szemben a čakáv „ča” és a sztokáv „što” változatokkal).
A kaj nyelvjárás Magyarországon
A kajkav nyelvjárást Magyarországon főként a Dráva menti horvát kisebbség körében, különösen Baranya megyében és Zala megye déli részén a Mura-menti horvát kissebség körében.
Ezek a közösségek főként a 17. században települtek át Magyarországra, amikor a török hódítások és háborúk miatt sok horvát menekült el Észak-Horvátországból.
Nyelvi sajátosságok és kapcsolatok
A magyarországi kajkav nyelvjárás szoros kapcsolatban áll a Muraközben és a Dráva mentén beszélt horvát nyelvváltozatokkal, de a magyar nyelv hatása is érződik rajta. A magyarországi horvát közösségek közül a kajkav nyelvjárást beszélők gyakran kétnyelvűek (horvát és magyar), és az oktatás, valamint a hivatalos nyelvhasználat miatt sokan fokozatosan áttérnek a magyar nyelvre.
Ma a kaj nyelvjárást beszélők száma Magyarországon csökken, mivel az asszimiláció és a magyar nyelv térnyerése miatt egyre kevesebben használják a mindennapi kommunikációban.
Kaj nyelv a Mura-menti horvátok körében
A kaj nyelvjárást Zala megyében az úgynevezett Mura-menti horvátok beszélik. Jelentősebb települések: Murakeresztúr, Tótszerdahely, Tótszentmárton, Petrivente, Molnári, Semjénháza , Fityeház, Bajcsa. Érdekességként emiitjük meg, hogy magában a horvát fővárosban, Zágrábban beszélik legtöbben a kaj nyelvjárást, lévén a nyelvjárási terület központja.
A kaj nyelvjárást beszélték az 50-es évekig a Somogy megyei Babócsán, Vízváron, Bélaváron, Berzencén, Heresznyén és Bolhón is.Ezekben a helységekben számos, a legidősebb korosztályhoz tartozó ember még ismeri a helyi horvát dialektust.
Kaj nyelv a Dráva-menti horvátok körében
Kaj nyelvjárású településeknek tekinthetők a Dráva-menti horvátok által is lakott Lakácsa, Szentborbás, Tólujfalu és Drávakeresztúr. Ezek a falvak a sto-nyelvjárás e-ző változatát beszélő Potonnyal, Felsőszentmártonnal. Drávasztárával és Révfaluval együtt képezik a Dráva-menti kis horvát nyelvi szigetet, amely igen gazdag és változatos népi tárgyi és szellemi kulturális értékekkel rendelkezik, különösen a népzene, népmese és népköltészet valamint a hiedelemvilág területén.